Kevermesi Önkéntes Tűzoltó Egyesület

Szervezett tűzoltó testület a 19. században nem volt a faluban, ennek első csírái csak 1898-ban lettek elhintve, felvetés szintjén. Bár ekkor már volt a falunak tűzoltó fecskendője, ez a 19. század közepén még nem volt meg. Így történhetett meg, hogy 1843-ban öreg Tóth Istvány, Balogh Istvány, Balogh Ferentz, Bíró Imre és Víg Ferentz mindenüket elvesztették. Tűzesetek még az 1880-as, 1890-es években is igen nagy számban fordultak elő a faluban. 1885-ben öt, 1886-ban hét, 1887-ben három, 1891-ben 11, 1892-ben egy, 1893-ban hét, 1894-ben három esetben következett be nagy értékű pusztítást okozó tűzeset. Egy 1898. április 25-i esetről az újságok is írtak. A tűzesetek állandó szemmel tartása egyébként a harangozó feladata volt, aki ezért némi fizetést is kapott a falutól.

1898-ban Csanádvármegye tűzrendészeti szabályrendelete kimondta, hogy „minden község területén a tűzrendészetet a községi elöljáróság gyakorolja és annak kezelése az elöljáróság által megbízott egyik elöljárósági tag, vagy más alkalmas személyre bízatik, mely utóbbi ebbeli működéséért a község által mérsékelt díjazásban részesíthető”. Ekkor még nem alakult meg hivatalos szervezet, de 1902-től egyre közelebb voltunk ehhez. Többször is napirendre került egy szervezet alapítása, de ehhez a gazdák anyagi hozzájárulására is szükség lett volna. A Kevermesi Önkéntes Tűzoltó Testület” végül már 1903-ban megalakult, melynek alapszabályát az 1904. október 20-án megtartott alakuló közgyűlésen fogadták el, s a m. kir. belügyminiszter 1905. január 5-én 125548/904/lll-a szám alatt jóváhagyta. Az alapító tagok 12-en voltak, a testület parancsnoka nemeskéri Kiss Vilmos jegyző, titkára nemeskéri Kiss Andor segédjegyző, gyakorlati vezetője pedig Scaroni Frigyes kéményseprő lett. A kéményseprők ekkor is és a későbbiekben is fontos szerepet töltöttek be a testület életében.

Az első világháború alatt a testület hanyatlásnak indult, mely a háború után csak folytatódott, végül a szervezett testület lényegében megszűnt. A tűzoltást ebben az időben Reich Péter vezetésével főként a kéményseprők végezték.

1925-től ismét egyre fontosabbá vált az újjászerveződés, amire végül 1927-ben került sor. 1928-ban a testületnek 22 tagja volt. Rendszeresek voltak az elméleti és gyakorlati kiképzések, amelyeket nemcsak a tűzoltásnál, hanem különböző versenyeken is hasznosítottak. A versenyeken való részvétel 1932-től vált egyre jellemzőbbé. Ekkor Kevermesen rendeztek egy jubileumi tűzoltónapot, ahová több térségbeli tűzoltó csoport érkezett. Ettől kezdve egészen a 2000-es évek közepéig a testület (később egyesület) rendszeresen részt vett megyei, országos, sőt nemzetközi versenyeken is.

A felszereléssel sokszor probléma volt, de az 1960-es évektől kezdődően a község tanácsa és a takarékszövetkezet szponzorációjának köszönhetően ezek a bajok megszűntek.

A testület tagjai az évtizedek során számos kitüntetésben részesültek. Az ország hajdan legjobb és legelismertebb tűzoltó szervezete ma már csak formálisan működik.

Megosztás:

További érdekességek:

Mikosevics József

Mikosevics József Kevermes első plébánosa és hosszú ideig a nagyon kevés értelmiségi személy egyike volt. 1805-ben született Baján Mikosevics Antal és Petrovácz Anna gyermekeként. A

Tovább olvasom

Madárfajok

Fürj Coturnix coturnix Országszerte elterjedt költőfaj, amely elsősorban agrárterületeken fészkel. Fészkét a talajra építi. Vonuló, a telet a Száhel-övezetben és az Indiai-szubkontinensen tölti. Kevermesen rendszeres,

Tovább olvasom

Dr. Rosenberg Soma

Dr. Rosenberg Soma 1843. január 15-én született Vizsolyban és 1915-ben hunyt el Budapesten. Édesapját Rosenberg Ábrahámnak, édesanyját Blumberger Rozáliának hívták. Öt testvére volt (Rebeka 1845-ben,

Tovább olvasom

Temetőfelmérés

Almáskamarás Battonya református Battonya római katolikus Battonya román szerb Dombegyház Dombiratos Kevermes Kisiratos Kispereg Kunágota református Kunágota római katolikus Nagyiratos Nagykamarás Nagyvarjas Németpereg Szentmárton Tornya

Tovább olvasom

Kérdésed lenne?