Természeti Kincseink Védelmében
Elkötelezettek vagyunk a dél-békési régió természeti értékeinek védelme és bemutatása mellett, és arra törekszünk, hogy munkánk révén hozzájáruljunk a felnövekvő generációk környezeti tudatosságának fejlesztéséhez.
A természet és a történelem összhangja
Az utóbbi években egyesületünk fő profilja a madárgyűrűzés és részben a helytörténeti
kutatás lett. Ezen tevékenységeink nemcsak fontos tudományos eredményeket szolgáltatnak
az agrárterületeken átvonuló és ott fészkelő madárfajokról, hanem hozzájárulnak természeti,
épített és kulturális értékeink továbbadásához is. Mindez kiemelt szerepet játszik a
környezeti-helytörténeti nevelésben.
Rólunk
A Dél-békési Természetvédelmi és Madártani Egyesület
A Dél-békési Természetvédelmi és Madártani Egyesület 2012-ben alakult, és azóta is elkötelezetten dolgozik a térség természeti értékeinek védelméért és bemutatásáért. Elsődleges célunk a dél-békési régió természeti kincseinek rendszeres felmérése és azok megismertetése az érdeklődő közönséggel. 2012-ben Kevermesen létesítettünk egy tanösvényt, ahol rendszeresen vendégül látjuk az érdeklődő iskolásokat és családokat. A vezetett túrák során a látogatók megismerhetik a környék még megmaradt természeti értékeit.
(Hengeres peremizs)
(Erdei fülesbagoly)
Küldetésünk
Fontos feladatunk a tudományos madártani felmérések elvégzése, az eredmények publikálása és konferenciákon történő bemutatása. Arra törekszünk, hogy Békés megye déli részének természeti értékeit minél szélesebb körben megismertessük, ezért rendszeresen szervezünk ismeretterjesztő előadásokat iskolákban, könyvtárakban és különböző rendezvényeken. Ezek az előadások gyakran az aktuális környezeti problémákra, mint például a klímaváltozás hatásaira, ragadozómadár mérgezésekre és élőhelyek degradációjára fókuszálnak.
Közösségi rendezvények
Egyesületünk számos közösségi rendezvényt tartott az elmúlt évek során. Ilyen volt például a „Zöldülj, Kevermes!” elnevezésű projekt napunk, vagy az évek alatt magát egyre nagyobb rendezvénnyé kinövő Csanádi-háti Természetvédelmi Konferencia, ahol elsősorban a térség kutatási eredményeiről hallhatnak és láthatnak beszámolókat az érdeklődők. Ugyancsak említést érdemel a 2016 óta minden évben megrendezett őszi madárgyűrűző táborunk, amelynek keretében közel 13 ezer madár akadt kézre Kevermesen, köztük külföldi gyűrűs madarak is. Ez a munka teremt megfelelő alapot tudományos kutatásainknak.
Emlékművek a parkban
A mai parkosított rész piactérként funkcionált, majd 1942-től a Templom utca felőli rész Hősök tere lett. A napjainkban látható fákat (juhar, platán, lucfenyő stb.) az 1960-as években ültették. Közel 20 védett madárfaj költ a területén, továbbá itt találhatók a község emlékművei is. A legrégibb mindközül az első világháborúban hősi halált
A Szent Iván éji tűzugrás
A Békés megyei néphagyományok közül az egyik legelevenebben élő és feltűnést keltő a Kevermesen évről-évre megismétlődő Szent Iván napi tűzgyújtás szokása. A formájában és tartalmában már jócskán megkopott szokás még mindig egyike azoknak, amelyek figyelmet, azon túl pedig megbecsülést érdemelnek. A máglya megrakásban és a tűz átugrásában csak a fiatal
Országzászló
Trianon után a legtöbb településen különböző irredenta jelképeket állítottak fel, szereztek be. Ezek közé tartoztak azok az országzászlók, amelyeket később, a szocializmus idején üldöztek és igyekeztek az összeset megsemmisíteni. Kevermesen erre nem került sor, és egy magángyűjteményben ma is látható a falu egykori zászlaja. 1932. decemberében avatták fel az akkori
