Kevermesen az újratelepítést követő két évtizedben templom és iskola nélkül éltek az emberek. A helyzet orvoslására előbb templomot, majd egy évvel később, 1836-ben iskolát is építtetett a földbirtokos Tököly Sebők. Ez az „oskolaház” a templom mellé épült, innen kapta a máig használatos „templom melletti iskola” nevet. Az építkezést 1835. november 1-jén kelt szerződés szerint határozták el. A tanítás 1836. őszén kezdődött el, az első tanító Mánásy József volt, akit 1849-ben Székessy György váltott. Az iskolaépületet a korabeli források „rozoga viskóként” írták le, ami mindent elmond az akkori állapotokról. Az egyetlen tanítónak az 1853–54-es tanévben 240 tanköteles gyermeket kellett itt tanítani, ami tűrhetetlen állapotokat eredményezett. Emiatt 1857–58-ban lebontották az épületet, és helyére egy immár két tantermes és két tanítói lakásos iskolát építettek. Ehhez az uradalom 20 ezer téglával, a lakosság pedig adó terhével járult hozzá. 1859-ben már itt folyt az oktatás. 1874-ben a községi képviselőtestület már az iskola kemencéinek és zsindelytetejének állapotával volt kénytelen foglalkozni. 1899-ben történt meg az iskolák államosítása, amikor ez az egyébként telekkönyvileg az egyház tulajdonát képező épület is a község tulajdonába került. A tető állapota miatt az iskolát 1906 nyarán bezárták. A problémát azonban a fellépő tanteremhiány miatt orvosolni kellett, így történt meg, hogy 1907-ben 14000 korona költséggel a régi két tanteremből hármat alakítottak ki. Az első világháború idején 30–40 ágyas katonai kisegítőkórházként funkcionált az épület, és ez nem volt másképp a második világháború végén sem. Az oktatás az 1990-es évek elejéig zajlott az épületben. Ekkorra már tornateremként használták egészen 1995-ig, amikor átadták az új, modern tornatermet. Az épület azóta üresen áll.
