























































A kevermesi lakosok 1815 és 1835 között tanító és pap nélkül éltek. Egyházilag az első 5 évben Elekhez, majd 1835-ig Aradszentmártonhoz tartozott a község fíliaként.

A kevermesi helytörténeti gyűjteményt 2015-ben hozták létre abból a célból, hogy a helyiek és az ide látogatók bepillantást nyerhessenek a község immár több mint 200

A Békés megyei néphagyományok közül az egyik legelevenebben élő és feltűnést keltő a Kevermesen évről-évre megismétlődő Szent Iván napi tűzgyújtás szokása. A formájában és tartalmában

1835-ben Kevermes első templomának felépítését megelőzően az újonnan rendszeresített plébánosi állás megkövetelte egy plébániaház építését is. Ez az épület – a templomhoz hasonlóan – valószínűleg

Zsidó lakosok már a község 1815-ös telepítését követően is éltek Kevermesen. Más feljegyzések szerint azonban letelepedésükre csak az 1860-as években került sor. Ezt követően lélekszámuk

A mai parkosított rész piactérként funkcionált, majd 1942-től a Templom utca felőli rész Hősök tere lett. A napjainkban látható fákat (juhar, platán, lucfenyő stb.) az
A honlap az Agrárminisztérium által „a nemzeti értékek és hungarikumok népszerűsítésének, megismertetésének, megőrzésének és gondozásának támogatására” kiírt HUNG-2023 kódjelű pályázat keretében, HF/606/2023 pályázati azonosító szám alatt valósult meg.


Copyright © 2024 www.kevermesiertektar.hu – Minden jog fenntartva! | Készítette: Marketing Solutions