A mai parkosított rész piactérként funkcionált, majd 1942-től a Templom utca felőli rész Hősök tere lett. A napjainkban látható fákat (juhar, platán, lucfenyő stb.) az 1960-as években ültették. Közel 20 védett madárfaj költ a területén, továbbá itt találhatók a község emlékművei is.
A legrégibb mindközül az első világháborúban hősi halált halt katonák szobra. Ennek létrejötte azonban 20 évet vett igénybe a következők szerint. 1922. február 18-án jegyzőkönyvben emlékeztek meg a képviselők az elesett katonákról, és már ekkor felvetették, hogy ha az anyagi viszonyok lehetővé teszik, egy emléktáblát fognak avatni tiszteletükre. 1923-ban árajánlatot kértek egy emlékmű felállítására, de a magas összeg miatt nem került sor a megállapodásra. Az ezt követő években rendre megemlékeztek róluk, de az emlékműről nem tárgyaltak. 1929. június 24-én a jegyző kezdeményezésére gyűjtést szerveztek a hősi szoborhoz szükséges anyagiak előteremtésére. 1930. augusztus 25-én abban állapodtak meg, hogy a község évi 1000 korona hozzájárulást fizet a létrehozott hősi emlékmű alapba. 1937. február 6-án az egyik képviselő kezdeményezte a piactéren egy liget kialakítását, és ezzel egyidejűleg a hősök szobrának vagy hősök házának felállítását. Mivel a pénzügyi feltételek még nem tették ezt lehetővé, ismét elodázták. 1938. július 7-én még mindig hiányzott mintegy 10–12 ezer pengő, ráadásul gazdaságosabbnak tartották a hősök házának megépítését egy márványtáblával. 1941. február 14-én arról határozott a képviselő-testület, hogy – kikérve Osváth Imre szobrász, egyetemi tanársegéd véleményét – még abban az évben elkészítteti a szobrot (újabb ellentmondás az előző üléssel szemben).

Április 29-ig még mindig csak 5700 pengő gyűlt össze az adományokból, de az anyagárak növekedése miatt fontos volt mihamarabbi megvalósítás. Osváth Imre az alapzat és kerítés nélkül 4500 pengőért vállalta volna a szobor elkészítését, amit a képviselő-testület el is fogadott. Az emlékmű 220 cm magasságú alak, 188 cm magasságú erdőbényei fagy- és időálló alapzaton. Az alak anyaga nemesötvözetű alumínium. Elhatározták továbbá, hogy az emlékmű oldalára két márványtáblát tesznek fel a hősök neveinek feltüntetésével. A szerződést július 25-én írták alá, de ebben már az szerepelt, hogy az emlékszobor az alapozás kivételével a neveknek márványtáblába bevésésével és márvány domborművel a helyszínen felállítva 8200 pengőbe kerül. Ez akkoriban 273 mázsa búza árával volt egyenértékű. Az ünnepélyes átadásra végül 1942. május 31-én került sor. Az eseményről a Magyar Rádió is élőben számolt be. A szobor egyébként valószínűleg egy Románia felé harcba induló katonát ábrázol, aki csendes követésre intéssel figyelmezteti társait.

A második világháborús emlékmű elkészítése ennél jóval rövidebb időt vett igénybe. Ezzel kapcsolatban a legnagyobb problémát az jelentette, hogy a rendszerváltás környékén nem tudta senki sem, hogy pontosan hány halottat követelt a háború Kevermestől. A feladatot Bíró János vállalta magára, és munkájának köszönhetően egy majdnem hiánytalan névsor szerepel az emlékművön. A felállításról 1990. január 15-én döntött a végrehajtó bizottság. Az elkészítésre Corvus-Kora Róbertet kérték fel, aki 160 ezer forintért vállalta azt. Az avatásra 1990. október 6-án került sor díszes ünnepség keretében. Az emlékművön 127 hősi halott neve szerepel, valamint külön megemlékezik a háború kevermesi zsidó áldozatairól is.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulójára a település képviselő-testülete egy emlékmű felállításáról határozott a parkban. Az alkotás két szimbolikus elemből áll, egyik a fehér márványból készült obeliszk, mely Szilágyi Zsolt kőfaragó mester munkája. Rajta találhatjuk meg azon kevermesi honvédek nevét, akik részt vettek a szabadságharcban. Másik szimbólum az ágyú, ami hű mása a forradalom idején használt fegyvernek. A különbség csupán annyi, hogy a 48-ban használt ágyúk törzse fából, ez pedig időjárásálló fémből készült. Az emlékmű ünnepélyes keretek közt 2018. március 13-án lett átadva.
Az 1920-as trianoni békediktátum emlékére 2019-ben állíttattak emlékművet. Az átadásra 2019. június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napja és a trianoni békediktátum aláírásának 99. évfordulója alkalmából került sor. Az ünnepséget az általános iskola diákjainak műsora színesítette. Az alkotás Szilágyi Zsolt kőfaragómester munkája, anyaga bazalt, mely az észak-magyarországi hegyekből származik. Az emlékmű a szétszakított Magyarországot ábrázolja, és az összetartozást jelképezi, hogy minden magyar határoktól függetlenül összetartozik.








