Kevermes község minden korban szűkében volt a pénznek, hiszen az adókon kívül alig volt egyéb bevételi forrása. Az uradalom 1906-os parcellázásáig még rosszabb volt a helyzet, hiszen a községben található bérépületek egytől egyig az uradalom tulajdonában álltak. Csárdák már az 1800-as évek első felében is voltak Kevermesen és annak határában, de volt a központban egy ún. nagyvendéglő is, ahol az átutazóban lévő emberek elszállásolása, megvendégelése történt. Ez az épület a ma már üresen álló egykori pártház helyén állt. Rozoga épület volt, amelyet 1907-ben 8500 koronáért megvásárolt a község, és egy év múlva le is bontották. Az új, ma is meglévő épület összesen 22243 koronába került, és ugyanaz a vállalkozó, a makói Csorba József építette, aki a jegyzői lakást is. Az új épületben táncterem és vendéglő mellett vendégszobák is helyet kaptak, valamint kezdetben itt működött az olvasókör is. Üzemeltetését azonban nem a község vállalta, hanem nyilvános árverés útján bérbeadta. Ez a bérleti díj sokáig egyike volt azon kevés, rendszeres bevételnek, amelyre a falu szert tett. Az első árverési tárgyalásra 1909. április 29-én került sor, azonban a képviselő-testület sem az aradi Lévai Ferenc, sem a kevermesi Grünberger Mór ajánlatát (évi 1375 korona, 6 év időtartamig) nem fogadta el. Egy hónap múlva ismét árverést tartottak, amikor is egy poprádi (Irnernblum Barna) és egy battonyai (Kohn József) ajánlattevő jelentkezett, és végül utóbbi, 6 évre szóló, 1700 koronás ajánlatát fogadták el. 1909. június 2-től tehát az épület hivatalosan is pénzt hozott a falunak. A bérleti szerződés tartalmazta azt is, hogy a vendéglő berendezése is a bérlő feladata. 1910-ben már az épület átalakítását is eszközölni kellett, mivel a bérlő máskülönben nem volt hajlandó tovább eleget tenni a kötelezettségeinek. Az átalakítás idejére a bérlő, bizonyos Engel Lajosné megkapta az épület melletti kisházat, ahol két ideiglenes vendégszobát alakított ki.
Ezt követően hatévente mindig megújították a fennálló bérleti szerződést, és egészen 1952-ig működött is a nagyvendéglő. Ekkor részben átalakították művelődési házzá, és napjainkban is ezt a funkciót tölti be. 1980. szeptember 8-án egy részét ismét megnyitották étteremként és presszóként.
Annak idején itt rendezték a különféle bálakat, zenés mulatságokat, de botrányos események színtere vagy kiinduló pontja is volt.
