A kevermesi izraelita temető

Zsidó lakosok már a község 1815-ös telepítését követően is éltek Kevermesen. Más feljegyzések szerint azonban letelepedésükre csak az 1860-as években került sor. Ezt követően lélekszámuk folyamatosan növekedett, a legtöbb, 62 fő a 19–20. század fordulóján lakott a faluban. Önálló temetőjük csak 1891. május 3-án lett kijelölve a római katolikus temető északkeleti csücskében, azonban a jelenlegi legrégibb sírkő már jóval ez előttről, 1876-ból származik. Valószínűleg tehát már ekkoriban is erre a részre temetkeztek. A helyi hitközösség tagjain kívül más településekről, így pl. Nagykamarásról is temetkeztek Kevermesen. A feljegyzések szerint a zsidótemető-rész 4 méter magas téglakerítéssel volt körbevéve, amelyet 1940-ben különféle ürügyek miatt lebontottak. A téglakerítés helyett egy kevésbé „zavaró” drótkerítést húztak. A források ugyancsak említenek egy kupolát, valamint szemtanúk szerint a temető bejáratánál kovácsolt vaskapu állt. A temetőben ma már csak néhány sírkő maradt meg, ezek azonban jelentős kultúrtörténeti értéket képviselnek.

Megosztás:

További érdekességek:

Mikosevics József

Mikosevics József Kevermes első plébánosa és hosszú ideig a nagyon kevés értelmiségi személy egyike volt. 1805-ben született Baján Mikosevics Antal és Petrovácz Anna gyermekeként. A

Tovább olvasom

Dr. Ullmann Sándor 

1893-ben született Székesfehérváron, és 1944-ben Auschwitzben hunyt el. Édesapját Ullmann Imrének, édesanyját Ullmann Katalinnak hívták. Felesége az a Leipnik Erzsébet volt, akinek édesapja, Leipnik Gyula

Tovább olvasom

Seprűkötés

Kevermes határában kiváló minőségű termőföldek vannak, amit mindig is igyekeztek maximálisan kihasználni az emberek. Dohánytermesztő falu volt a település, azonban az 1990-es évekre ez a

Tovább olvasom

Oehring Albert

Oehring Albert plébános 1854. november 8-án született Makón, és 1912. november 5-én halt meg Kevermesen. Édesapját Oehring Ignácznak, édesanyját Malinák Jozefának hívták. Az apa asztalosként,

Tovább olvasom

Kérdésed lenne?