Országzászló

Trianon után a legtöbb településen különböző irredenta jelképeket állítottak fel, szereztek be. Ezek közé tartoztak azok az országzászlók, amelyeket később, a szocializmus idején üldöztek és igyekeztek az összeset megsemmisíteni. Kevermesen erre nem került sor, és egy magángyűjteményben ma is látható a falu egykori zászlaja. 1932. decemberében avatták fel az akkori piactéren 1500 ember összesereglése mellett. Az avatáson 300 fős leventecsapat, járási leventezenekar és cserkészek is részt vettek, de itt volt a járási főszolgabíró, főjegyző és egyéb előkelőségek is. Az eseményről több országos újság is beszámolt.

Megosztás:

További érdekességek:

Abend András

Abend András m. kir. méhészeti vándortanító és a szabadságharc érdemes vitéze, 1827-ben született Aradon, és 1911-ben Nagyenyeden hunyt el. A méhészet iránt már ifjú korában

Tovább olvasom

A Szent Iván éji tűzugrás

A Békés megyei néphagyományok közül az egyik legelevenebben élő és feltűnést keltő a Kevermesen évről-évre megismétlődő Szent Iván napi tűzgyújtás szokása. A formájában és tartalmában

Tovább olvasom

Vámőrségi laktanya

Kevermes a trianoni békediktátum következtében az ország közepéről a határ mellé sodródott. Ez olyan feladatok elé állította a község elöljáróságát, amelyre a település történetében nem

Tovább olvasom

Templom melletti iskola

Kevermesen az újratelepítést követő két évtizedben templom és iskola nélkül éltek az emberek. A helyzet orvoslására előbb templomot, majd egy évvel később, 1836-ben iskolát is

Tovább olvasom

Dr. Bodor József

Dr. Bodor József plébános 1885-ben született Gyöngyöspüspökiben, és 1850-ben hunyt el Jászalsószentgyörgyön. Édesapját Bodor Gábornak, édesanyját Dravnyik Máriának hívták. Bodor Gábor 1925-ben, Dravnyik Mária 1931-ben

Tovább olvasom

Kérdésed lenne?