Az újtelepi iskola épületét 1927–28-ban emelték a régi község és az újtelep határán, mivel ekkoriban a meglévő iskolaépületekben a növekvő tanulólétszám miatt már csak félnapos tanítási rendben tudták megoldani az oktatást. A négy tanteremből és egy tanítói lakásból álló épületet 1927-ben kezdték el építeni, és a munkálatokkal egy év múlva készen is lettek. Az építés költsége 100.000 pengő volt. Az iskola berendezésére azonban nem volt pénz, legalábbis ez volt a hivatalos álláspont. Ennek azonban valójában az volt az oka, hogy a tanítói lakást nem annak a tanítónak utalták ki, akinek a község akarta. Az oktatás ezért csak 1929. szeptember 1-jén kezdődött el itt. Az épület felszentelését néhány hónappal korábban, május 22-én a püspök végezte el szép ünnepség keretében. Az első tanítók Mann Barna (ő lakott ott), Seress Teréz, Lászlóné Andresz Anna és Ágonásné Szlávik Margit voltak. 1933-ban már a többi iskolától külön igazgatóságként működött Kóbori Emil vezetésével, de 1945-ig csak az 1–4. osztályosok tanultak itt. 1931-ben ebben az iskolaépületben működött egy népkonyha, ahol a téli időszakban 50 iskolás gyermek kapott napi szinten meleg ételt és ruhát. A népkonyha később mint ínségkonyha még egy évtizedig fennmaradt az épületben. 1940-ben a 19. honvéd zászlóalj igénybe vett két tantermet és egy szertárt, de csak addig, amíg be nem fejeződött a barakklaktanya építése.
A háború után egészen a 2000-es évek közepéig zavartalanul zajlott az oktatás az épületben. Ekkor azonban a csökkenő tanulólétszám miatt az iskolát bezárták. Napjainkban szociális intézményként funkcionál.
