Dámszarvas Dama dama
Magyarországon nem őshonos vadfaj, legkorábban I. Mátyás, vagy az Anjou-királyok idején telepíthették be vadasparkokba. Szabadon élő dámokról XVIII. század előtti adatunk nincs. Egykor Európa-szerte elterjedt volt, ma már azonban csak a kontinens déli és keleti részén él. Az erdősültebb területeken találkozhatunk vele. Békés vármegyében jelentős állományai élnek a Gyula és Mezőhegyes környéki erdőkben.
Kevermesen ritka kóborló. Az elmúlt 20 évben mindössze kétszer, 2013. október 18-án és 2020. október 6-án figyeltünk meg 3, ill. 1 példányt. Kóborló egyedek főként az őszi időszakban fordulhatnak elő a térségben. Éves megyei terítéke 1000-2000 példány körüli.
Európai őz Capreolus capreolus
Korábban inkább a domb- és hegyvidéki, erdősültebb területeken éltek nagyobb állományai, napjainkban az ország teljes területén megtalálható. Nyáron jellemzően magányosan vagy kis családi csoportokban él. Ősztől tavaszig azonban kisebb-nagyobb csapatokat formálnak, ezek mérete erdei területeken 4-8 egyed, nyílt mezőgazdasági területeken 40-90 egyed is lehet.
Kevermesen gyakori vadfaj. Legnagyobb őszi-téli csapatai 40-60 példányosak is lehetnek. Éves megyei terítéke 10.000 példány körüli.
Mezei nyúl Lepus europaeus
Országszerte elterjedt, gyakori vadfaj, legnagyobb állományai a síkvidéki mezőgazdasági területeken élnek. Őshonos a Kárpát-medencében.
Kevermesen gyakori vadfaj. Állománya évről évre fluktuál. A tartós nyári aszályok jelentősebb károkat okozhatnak az állományban. Éves megyei hasznosítása (lelövés és élve befogás) 20–30.000 példány körüli.
Vaddisznó Sus scrofa
Országszerte elterjedt vadfaj, a Tiszántúl déli részén szórványos. Állománya túlszaporodott, ami komoly gazdasági és természetvédelmi problémákat okoz. Kondákban élnek és ezek meglehetősen területhűek, de bizonyos környezeti változások hatására messzebbre is elkóborolhatnak.
Kevermesen és Lőkösházán ritka kóborló. Egy feljegyzett augusztusi adata mellett néhány lőtt példányról van tudomásunk pontos elejtési időpont nélkül. Éves megyei terítéke 1000 példány körüli.
Borz Meles meles
Eurázsiai elterjedésű faj, amely ma már országszerte mindenhol előfordul. Állománynövekedése az 1980-as évektől vált észrevehetővé, ekkortól alföldi területeken is egyre nagyobb számban telepedett meg. Ragadozó, de nagyon sok növényi eredetű táplálékot is fogyaszt. Kotorékokban él.
Kevermesen rendszeresen él néhány család csatornákban és erdőkben. Kotorékát – amit tisztán tart – könnyebb észrevenni, mint magát az állatot, ugyanis főként éjszaka aktív. A Tulkánéri-csatorna mellett 2020. augusztus 29-én nappal is megfigyeltünk egy példányt. Éves megyei terítéke néhány száz példány körüli.
Vörös róka Vulpes vulpes
Magyarország legelterjedtebb, közönséges ragadozója. Gyakorlatilag mindenhol megtalálható, és ma már nagyvárosainkban is egyre több helyen állandó, szaporodó állományokat alkot. A párzási és utódgondozási időszakot leszámítva egyedül él.
Kevermesen gyakori fajnak számít. Rendszeresen meg lehet figyelni és kotoréka is jellegzetes. Éves megyei terítéke néhány ezer példány körüli.
Aranysakál Canis aureus
Magyarországon a faj a 19. századi folyószabályozásokig rendszeresen előfordult. A nagy léptékű, tájátalakító emberi beavatkozás hatására rohamosan csökkent a számuk, majd az 1940-es évekre kipusztult az országból. Az ezt követő évtizedekben csak néhány kóborló hím egyedről érkeztek megfigyelések. A kilencvenes évek közepétől újra szaporodó párok jelenléte volt bizonyítható hazánk déli területein. Napjainkra az ország legnagyobb részén előforduló ragadozóvá vált.
Kevermesen az utóbbi időben rendszeresen előfordul. Éjszakai aktivitású, ekkor jellegzetes üvöltéséről nagy távolságból is könnyen észlelhető. A lőkösházi Turai-gyepen megtelepedett. Éves megyei terítéke néhány száz példány körüli.
Házigörény Mustela putorius
Magyarországon általánosan elterjedt, emberkövető faj. Ragadozó, a legfontosabb táplálékállatai a patkányok és egerek, de kölyökállatokat, hüllőket, békákat és tojást is zsákmányolhat. Éjszakai életmódot folytat. Hibridizál a molnárgörénnyel.
Kevermesen valószínűleg gyakori faj, de nehéz detektálhatósága miatt nincsenek pontos adatok a helyi állományára. Éves megyei terítéke néhány tucat példány körüli.
Pézsmapocok Ondathra zibethicus
Észak-amerikai faj, amit a prémje miatt telepítettek be 1905-ben Európába. Ma már Magyarországon is bármilyen víz partján előfordul. Főként alkonyatkor és éjjel aktív.
Kevermesen az 1980-as években még gyakori volt. Azóta csak a sóderbányán mutattuk ki jelenlétét alkalmi jelleggel. Nem minden évben lőnek Békés vármegyében.
Nyest Martes foina
Országszerte elterjedt, gyakori kisragadozó. Territoriális, naponta akár 10 km-t is kóborolhat. Magányosan él, csak a nyár végi – őszi párosodási időszakban keresi a társaságot. A nőstény odvakban, padlásokon, hasadékokban neveli fel kölykeit.
Kevermesen rendszeresen előfordul. Kül- és belterületen egyaránt láttuk már, de főként éjszakai életmódja miatt nehéz megbecsülni az állományát. Éves megyei terítéke néhány száz példány körüli.
Nyuszt Martes martes
Magyarországon elsősorban a hegy- és dombvidéki területeken fordul elő, de síkvidéken is terjedőben van. Küllemben nagyon hasonlít a nyestre, azonban a nyuszt kerüli az embert és elsősorban erdőkben él. Nagyon jól mászik, de táplálékát azonban főként a földön szerzi be.
Kevermesen egyszer, 2022. szeptember 5-én figyeltünk meg egy példányt az egykori fácántelep egyik vadkörtéjén. Éjszakai életmódja miatt nehéz észrevenni, ezért talán gyakoribb lehet nálunk is.
Molnárgörény Mustela eversmannii
Tipikus pusztai faj, amely ennek megfelelően Magyarországon alföldi területeken fordul elő legnagyobb számban. Mezőgazdasági területeken is gyakori. Egy-egy példány territóriuma 200–300 hektár. Állománya stabil, de számos tényező (pl. közúti elütések, vadászat) is veszélyezteti azt. 1974 óta természetvédelmi oltalom alatt áll.
Kevermesen szórványosan fordul elő útszéli mezsgyéken és mezőgazdasági területeken. Kotorékát gyakran nyílt szántóterületekre ássa. Ragadozó életmódot folytat, viszonylag gyakran kerül szem elé. Sok példányt találunk elütve, aminek az az oka, hogy az élőhelyül szolgáló löszmezsgyék forgalmas utak mentén maradtak meg. Állományváltozására vonatkozóan nincsenek adataink, de a 2010-es évekhez képest néhány klasszikus előfordulási helyéről eltűnt.
Menyét Mustela nivalis
Országszerte elterjedt kisragadozó, amely elsősorban települések környékén és mezőgazdasági területeken él. Kedveli az árokpartokat, parlagokat, réteket. Legfontosabb táplálékállata a mezei pocok.
Kevermesen a külterületi fasorokon és csatornapartokon fordul elő viszonylag nagy számban. Pontos állománya nem ismert, és annak változásáról sincs információ.
Hermelin Mustela erminea
Országszerte elterjedt kisragadozó, amely elsősorban vizes élőhelyeken él. Tavasztól őszig nagyon hasonlít a menyétre, télen viszont hófehér bundája alapján könnyen felismerhető.
Kevermesen bizonyítottan nem fordult még elő. A lőkösházi Turai-gyepen 2021. április 3-án láttunk egy még majdnem teljesen fehér példányt. A menyéthez való hasonlósága miatt elképzelhető, hogy például a sóderbányán és a nagyobb csatornákban is él.
Vörös mókus Sciurus vulgaris
Magyarországon közönséges faj, de a fátlan vidékeken nem fordul elő. Főként magvakkal táplálkozik, amelyeket föld alatti raktárakban halmoz fel télire. Téli álmot nem alszik, ha a felhalmozott tápláléka elfogy, akkor éhen halhat. Gallyfészkét faágakra vagy faodvakba építi.
Kevermesen az elmúlt 20 évben csak egyszer, 2016. szeptember 30-án mutatkozott egy példány a parkban és környékén.
Mogyorós pele Muscardinus avellanarius
Országszerte elterjedt, de csak helyenként gyakori faj különféle erdőkben. Dús növényzettel, sűrű bokrokkal, cserjékkel benőtt tölgy, bükk és ligeterdőkben él, de előfordul nagyobb parkokban, elvadult gyümölcsösökben is. Fűszálakból font gömb alakú fészkét 1–2 méteres magasságba építi. Téli álmot alszik föld alatti fészekben.
Kevermesen 2016. október 31-én egy sóderbányai mesterséges fészekodúban találtunk egy elpusztult példányt. A 2010-es évek végén a községi parkban tölgyfák kivágása során is találtak egy elpusztult példányt faodúban. A 2018/19-es téli szezonban erdei fülesbagoly köpetekben is kimutattuk a jelenlétét. Valószínűleg gyakoribb lehet annál, amit az adatok mutatnak, de nehéz észlelni.
Vidra Lutra lutra
Magyarországon különböző vizes élőhelyeken elterjedt, védett faj. Elsősorban 1 kg alatti halakkal táplálkozik. Rejtett, elsősorban éjszakai életmódja miatt nehéz megfigyelni.
A nászidőszak kivételével magányosan él.
Kevermesen 2013, 2014 és 2016 telén figyeltük meg magányos példányait a sóderbányán, ill. a Cigányka-érben. A négy megfigyelés közül három télen, egy pedig szeptember elején történt. Nyomait (halpikkelyek és –belsőségek, taposás nyomok) ezekben az időszakokban rendszeresen lehetett látni. Azóta nincs adata, ami talán annak köszönhető, hogy a Száraz-érben ma már rendszeresen telepítenek halakat, így a vidráknak nem kell elhagyniuk a területet.
Mezei pocok Microtus arvalis
A mezőgazdasági területek jellemző, olykor tömeges faja. Bizonyos években gradációi vannak, ami maga után vonzza más állatok (baglyok, ragadozómadarak, emlős kisragadozók) nagyobb számú jelenlétét is.
Kevermesen gyakori faj. Gradációs években tömeges, komoly károkat okoz a mezőgazdaságnak. 2016 és 2020 közötti erdeifülesbagoly-köpet elemzések is kimutatták, hogy a leggyakoribb rágcsálók egyike. A 4 téli szezon során átlagosan 72,4%-os arányban részesedett a zsákmányállatokból. Az elmúlt évtizedek legjelentősebb gradációja 2023-ban volt.
Erdei egér Apodemus sylvaticus
Országszerte elterjedt faj, amely nevével ellentétben elsősorban erdőszéleken, mezőgazdasági területek mellett fordul elő. Éjszakai életmódot folytat, emiatt nehéz megpillantani.
Kevermesen 2016 és 2020 közötti erdeifülesbagoly-köpet elemzések során kiderült, hogy a leggyakoribb rágcsálók egyike. A 4 téli szezon során átlagosan 21,9%-os arányban részesedett a zsákmányállatokból. Mivel a közelrokon fajok nagyon hasonlítanak egymásra koponyamorfológia alapján, így a határozás – a pirókegér kivételével – fajcsoportra (Apodemus spp.) történt.
Házi egér Mus muculus
Güzüegér Mus spicilegus
A két faj morfológiailag nagyon hasonlít egymásra, ezért a bagolyköpet elemzések során együtt kezeltük őket és itt is együtt kerül sor a bemutatásukra. A házi egér elsősorban házak környékén, de legalábbis lakott területeken él. A güzüegér ezzel szemben a mezőgazdasági területek rendkívül érdekes állata. Ez a faj ugyanis monogám párkapcsoltban él. Halmokat hoznak létre, amiben a telet vészelik át családjukkal. Ide raktározzák elsősorban gyommagvakból álló táplálékukat.
Kevermesen 2016 és 2020 közötti erdeifülesbagoly-köpet elemzések során kiderült, hogy mindössze 1,1%-os arányban részesedett a zsákmányállatokból. Ez az 1960-as és 70-es években tapasztalt értékek tizede, ami jelentő állománycsökkenést feltételez. Ebben valószínűleg szerepe lehetett a háztáji gazdálkodás és a górézó kukoricatárolás háttérbe szorulásának.
Pirókegér Apodemus agrarius
Magyarországon általánosan elterjedt faj szántóföldeken és erdőszéleken. Alapvetően magevő, de kis mennyiségben rovarokat is fogyaszt. Nappal is aktív.
Kevermesen 2016 és 2020 közötti erdeifülesbagoly-köpet elemzések során kiderült, hogy mindössze 2,4%-os arányban részesedett a zsákmányállatokból. Ezzel együtt valószínűleg gyakoribb lehet a térségben.
Törpeegér Micromys minutus
Magyarországon elterjedt, de csökkenő állományú, védett rágcsáló, amely elsősorban a magas kórós mezsgyéken, vízparti nádasokban, a cserjés erdőszéleken és a sűrű sövényekben él. Fűfészkét a sűrű növényzet közé építi. Rendkívül ügyesen mászik, nehéz megpillantani.
Kevermesen 2016 és 2020 közötti erdeifülesbagoly-köpet elemzések során kiderült, hogy mindössze 0,17%-os arányban részesedett a zsákmányállatokból (9 példány). Ez egy nagyságrenddel alacsonyabb annál, mint amit az 1960-as és 1970-es évekbeli Békés vármegyei elemzések során kaptak. Valószínűleg Kevermesen is csökkent az állománya, legfőképpen a mezsgyék elszántásának köszönhetően.
Mezei cickány Crocedura leucodon
Országszerte elterjedt, gyakori faj, elsősorban mezőkön, szántóföldeken, erdőszéleken, bokros területeken fordul elő. Hideg időszakokban behúzódik a pincékbe és istállókba is. Rovarokkal és földigilisztákkal táplálkozik.
Kevermesen gyakori faj. A 2016 és 2020 közötti bagolyköpet-elemzések során is kimutattuk jelenlétét. A faj pontos gyakoriságára vonatkozóan gyöngybagoly köpetek elemzésére lenne szükség, mivel az erdei fülesbagoly elsősorban pockokkal táplálkozik, ellenben a gyöngybagollyal, amely nagy számban fogyaszt cickányokat is.
Mezei hörcsög Cricetus cricetus
Magyarországon sík- és dombvidéki tájak mezőgazdasági területein fordul elő. Európai törzsállománya nálunk él, ezért védett faj, ennek ellenére mezőgazdasági kártevőnek számít. Kedveli az évekig nem szántott lucernaföldeket. Bizonyos években gradációja van. Agresszív állat.
Kevermesen rendszeresen előfordul, de nagyobb számban csak gradációs években látható. Ilyenkor közúton is sok példányát gázolják el.
Közönséges földipocok Microtus subterraneus
Magyarországon elsősorban a Dunántúl középső és déli részén fordul elő, az Alföldön ritka. Főként éjszakai életmódot folytat, de nap közben is látható.
Kevermesen a 2016 és 2020 közötti bagolyköpet-elemzések során 22 példány maradványa került elő, ami alapján nem számít ritkának a területen.
Keleti sün Erinaceus roumanicus
Országszerte elterjedt, gyakori faj dús aljnövényzetű, ritkás erdőkben, cserjésekben, települések környékén, parkokban. Éjszakai életmódot folytat és téli álmot alszik.
Kevermesen is előfordul, de pontos állománynagysága rejtett életmódja miatt nem ismert.
Közönséges vakond Talpa europaea
Országszerte elterjedt, gyakori, de védett faj. Téli álmot nem alszik, ezért készleteket raktároz. Főként földigilisztákkal és rovarokkal táplálkozik.
Kevermesen is gyakori faj.
Mocsári teknős Emys orbicularis
Országszerte elterjedt faj tavak és folyók mentén, mocsaras területeken. Tojásait laza talajú, vízközeli helyekre rakja. Télire az iszapba vagy a talajba ássa be magát. Csökkenő állományára komoly veszélyt jelent a vörösfülő ékszerteknős is.
Kevermesen a sóderbányán rendszeres, kisszámú faj. Állománya az utóbbi időben növekszik.
Barna ásóbéka Pelobates fuscus
Magyarországon elsősorban sík- és dombvidéki, laza talajú területeken él. Változatos élőhelyeken fordul elő, de szaporodáshoz leginkább az állóvizeket, a kisebb-nagyobb tavakat, vízzel elöntött területeket keresi fel. Rejtett életmódú faj, elsősorban a maga által ásott földi lyukban tartózkodik. Jelenlétét elsősorban tavaszi nászhangja árulja el.
Kevermesen a sóderbányán és a lőkösházi Turai-gyepen mutattuk ki jelenlétét a tavaszi nászidőszakban.
Pettyes gőte Lissotriton vulgaris
Országszerte elterjedt különböző vizes élőhelyen. A száraz területeken található telelőhelyekről februárban – márciusban vándorolnak a vizekbe szaporodás céljából. A fiatalok az ivarérettségük eléréséig, 3 éves korukig távol maradnak a vizektől.
Kevermesen néhány esetben kimutattuk jelenlétét a Cigányka-érben, itt azonban az utóbbi évek száraz időszakai miatt egyelőre nincs esély az újbóli megjelenésére.
Fürge gyík Lacerta agilis
Országszerte elterjedt, gyakori faj különféle élőhelyeken. Téli álmot alszik. Rovarokkal táplálkozik.
Kevermesen is gyakori faj, különösen a nyíltabb, füves területeken.
Kecskebéka Pelophylax kl. esculentus
A nagy és kis tavibéka szaporodóképes hibridje, amely a másik két fajhoz hasonlóan országszerte elterjedt különféle vizes élőhelyeken. A szülőfajokhoz olyannyira hasonlít, hogy gyakorlatban igen nehéz őket elkülöníteni egymástól, ezért itt is együtt tárgyaljuk őket. Azoknál azonban szélesebb élőhelyspektrumot preferál és jobban tűri a zavarást is. Jellemzően különféle gerincteleneket fogyaszt.
Kevermesen a sóderbányán és csatornákban fordul elő.
Vízisikló Natrix natrix
Országszerte elterjedt, gyakori faj különféle vizes élőhelyeken. Száraz élőhelyeken is előfordul. Elsősorban nappal aktív. Elsősorban békákkal táplálkozik.
Kevermesen a sóderbányán rendszeresen előfordul.
Zöld levelibéka Hyla arborea
Országszerte elterjedt, gyakori faj. Kedveli a nedves élőhelyeket, de a szaporodóhelyektől kilométerekre is megtalálható. Településeken is előfordul. Szaporodása állóvizekhez kötött. kora este és éjjel aktív.
Kevermesen rendszeresen előfordul. Jelenlétét elsősorban jellegzetes hangja árulja el. Az utóbbi években csökkent az észlelések száma, ami talán állománycsökkenésre utalhat.
Zöld varangy Bufotes viridis
Magyarországon sík- és dombvidéki területeken fordul elő. Településeken is gyakori lehet. Változatos élőhelyeken él, sokkal jobban tűri a száraz körülményeket, mint más kétéltűek.
Kevermesen a belterületen mutattuk ki jelenlétét, de valószínűleg máshol is előfordulhat. Kora tavasztól lehet hallani jellegzetes hangjukat.
