Kulturális örökség
Emlékművek a parkban
A mai parkosított rész piactérként funkcionált, majd 1942-től a Templom utca felőli rész Hősök tere lett. A napjainkban látható fákat (juhar, platán, lucfenyő stb.) az 1960-as években ültették. Közel 20 védett madárfaj költ a területén, továbbá itt találhatók a község emlékművei is. A legrégibb mindközül az első világháborúban hősi halált
A Szent Iván éji tűzugrás
A Békés megyei néphagyományok közül az egyik legelevenebben élő és feltűnést keltő a Kevermesen évről-évre megismétlődő Szent Iván napi tűzgyújtás szokása. A formájában és tartalmában már jócskán megkopott szokás még mindig egyike azoknak, amelyek figyelmet, azon túl pedig megbecsülést érdemelnek. A máglya megrakásban és a tűz átugrásában csak a fiatal
Országzászló
Trianon után a legtöbb településen különböző irredenta jelképeket állítottak fel, szereztek be. Ezek közé tartoztak azok az országzászlók, amelyeket később, a szocializmus idején üldöztek és igyekeztek az összeset megsemmisíteni. Kevermesen erre nem került sor, és egy magángyűjteményben ma is látható a falu egykori zászlaja. 1932. decemberében avatták fel az akkori
Kevermesi Önkéntes Tűzoltó Egyesület
Szervezett tűzoltó testület a 19. században nem volt a faluban, ennek első csírái csak 1898-ban lettek elhintve, felvetés szintjén. Bár ekkor már volt a falunak tűzoltó fecskendője, ez a 19. század közepén még nem volt meg. Így történhetett meg, hogy 1843-ban öreg Tóth Istvány, Balogh Istvány, Balogh Ferentz, Bíró Imre
A kevermesi izraelita temető
Zsidó lakosok már a község 1815-ös telepítését követően is éltek Kevermesen. Más feljegyzések szerint azonban letelepedésükre csak az 1860-as években került sor. Ezt követően lélekszámuk folyamatosan növekedett, a legtöbb, 62 fő a 19–20. század fordulóján lakott a faluban. Önálló temetőjük csak 1891. május 3-án lett kijelölve a római katolikus temető
A kevermesi római katolikus temető
A kevermesi római katolikus temető ótemető része egyidős a községgel. Egy korabeli feljegyzés szerint ugyanis 1815. június 3-án Sütti János eleki plébános megáldotta a temetőben felállított keresztet. Július 18-án pedig megtörtént az első temetés is. A temetéseket az első 20 évben az eleki és aradszentmártoni plébánosok végezték. Az ezt követő
