Székessy György
Székessy György 1826-ban született Aradon és 1908-ban hunyt el Dombiratoson. Édesapját Székessy Istvánnak, édesanyját Tóth Juliannának hívták. Kevermesre 1850-ben került tanítóként, az az előtti életéről nem áll rendelkezésre információ. Három feleségétől összesen kilenc gyermeke született, a halál azonban az ő családját sem kímélte. Első felesége Szécsényi Erzsébet volt, aki öt gyermeküknek adott életet (Mária Cecília […]
Mikosevics József
Mikosevics József Kevermes első plébánosa és hosszú ideig a nagyon kevés értelmiségi személy egyike volt. 1805-ben született Baján Mikosevics Antal és Petrovácz Anna gyermekeként. A család igen tehetősnek számított. Kevermesre 1835-ben nevezték ki plébánosnak, ahol egészen 1876-ban bekövetkezett haláláig látta el ezen feladatot. Több testvére is volt, közülük József Zentán volt ügyvéd, míg Éva több […]
Emlékművek a parkban
A mai parkosított rész piactérként funkcionált, majd 1942-től a Templom utca felőli rész Hősök tere lett. A napjainkban látható fákat (juhar, platán, lucfenyő stb.) az 1960-as években ültették. Közel 20 védett madárfaj költ a területén, továbbá itt találhatók a község emlékművei is. A legrégibb mindközül az első világháborúban hősi halált halt katonák szobra. Ennek létrejötte […]
A Szent Iván éji tűzugrás
A Békés megyei néphagyományok közül az egyik legelevenebben élő és feltűnést keltő a Kevermesen évről-évre megismétlődő Szent Iván napi tűzgyújtás szokása. A formájában és tartalmában már jócskán megkopott szokás még mindig egyike azoknak, amelyek figyelmet, azon túl pedig megbecsülést érdemelnek. A máglya megrakásban és a tűz átugrásában csak a fiatal gyerekek vesznek részt, legfeljebb 16-17 […]
Országzászló
Trianon után a legtöbb településen különböző irredenta jelképeket állítottak fel, szereztek be. Ezek közé tartoztak azok az országzászlók, amelyeket később, a szocializmus idején üldöztek és igyekeztek az összeset megsemmisíteni. Kevermesen erre nem került sor, és egy magángyűjteményben ma is látható a falu egykori zászlaja. 1932. decemberében avatták fel az akkori piactéren 1500 ember összesereglése mellett. […]
Kevermesi Önkéntes Tűzoltó Egyesület
Szervezett tűzoltó testület a 19. században nem volt a faluban, ennek első csírái csak 1898-ban lettek elhintve, felvetés szintjén. Bár ekkor már volt a falunak tűzoltó fecskendője, ez a 19. század közepén még nem volt meg. Így történhetett meg, hogy 1843-ban öreg Tóth Istvány, Balogh Istvány, Balogh Ferentz, Bíró Imre és Víg Ferentz mindenüket elvesztették. […]
A kevermesi izraelita temető
Zsidó lakosok már a község 1815-ös telepítését követően is éltek Kevermesen. Más feljegyzések szerint azonban letelepedésükre csak az 1860-as években került sor. Ezt követően lélekszámuk folyamatosan növekedett, a legtöbb, 62 fő a 19–20. század fordulóján lakott a faluban. Önálló temetőjük csak 1891. május 3-án lett kijelölve a római katolikus temető északkeleti csücskében, azonban a jelenlegi […]
A kevermesi római katolikus temető
A kevermesi római katolikus temető ótemető része egyidős a községgel. Egy korabeli feljegyzés szerint ugyanis 1815. június 3-án Sütti János eleki plébános megáldotta a temetőben felállított keresztet. Július 18-án pedig megtörtént az első temetés is. A temetéseket az első 20 évben az eleki és aradszentmártoni plébánosok végezték. Az ezt követő időszakokból hiányosak az ismeretek. 1838-ban […]
Seprűkötés
Kevermes határában kiváló minőségű termőföldek vannak, amit mindig is igyekeztek maximálisan kihasználni az emberek. Dohánytermesztő falu volt a település, azonban az 1990-es évekre ez a hagyomány teljesen eltűnt. Mindazonáltal több olyan hagyományos agrártermék fennmaradt, amely kiemelt fontosságú volt (és most is az) a helyiek számára. Ezek egyike a seprű, melyet a helyben megtermelt cirokból készítettek […]
Hagyományos építési stílusú házak
Kevermesre az 1800-as évek első felében nagyszámú földművest telepítettek be abból a célból, hogy dohányt termesszenek. Az emberek több földrajzi régióból érkeztek, így elsősorban Palócföldről, Felvidékről, Délvidékről és Arad környékéről. Érkezésükkel magukkal hozták egyedi népviseletüket és építészeti stílusukat is. A faluban különböző utcákban telepedtek le, így a település különböző részein más és más stílusú házakat […]
