A Templom utca macskaköves burkolata
Kevermes környékén – ahogy a térség más településein is – nagyon sokáig csak földutak voltak, ahol ősztől tavaszig gyakorlatilag nem lehetett közlekedni. Ezek egy része a község vagy az uradalom, míg más részük a megye kezelésében volt. A Battonyát Lőkösházával összekötő törvényhatósági út volt az egyetlen megyei fenntartású, de sokáig ezen is problémás volt a […]
Vámőrségi laktanya
Kevermes a trianoni békediktátum következtében az ország közepéről a határ mellé sodródott. Ez olyan feladatok elé állította a község elöljáróságát, amelyre a település történetében nem volt példa. Amellett, hogy a falu elveszített, majd rövidesen visszakapott Romániától bizonyos területeket, szembe kellett néznie a határvédelem feladataival is. Ennek nyomán határőrség települt Kevermesre, de a személyzet ellátása nem […]
A nagymalom épülete
Azt nem lehet tudni pontosan, hogy mikor létesült a faluban az első malom, de valószínűleg már a telepítések után nem sokkal sor kerülhetett rá, ugyanis a falu első ismert molnárjának, Sándor Jakabnak a neve már 1835-ben feltűnik egy anyakönyvi bejegyzésben. Az 1830-as és 40-es években minden bizonnyal ő lehetett a falu egyetlen molnárja, mivel a […]
Községi nagyvendéglő
Kevermes község minden korban szűkében volt a pénznek, hiszen az adókon kívül alig volt egyéb bevételi forrása. Az uradalom 1906-os parcellázásáig még rosszabb volt a helyzet, hiszen a községben található bérépületek egytől egyig az uradalom tulajdonában álltak. Csárdák már az 1800-as évek első felében is voltak Kevermesen és annak határában, de volt a központban egy […]
Jegyzői lakás
A jegyzői hivatal valószínűleg egyidős a községgel, az első jegyző, Szabó Pál neve azonban csak 10 évvel később, 1825-ben tűnik fel egy iraton. Mivel ekkor sem plébánosa, sem tanítója nem volt a községnek (ekkoriban gyakori volt, hogy a plébános vagy a tanító látta el a jegyzői feladatokat is), így a jegyző személye minden korban elkülönült […]
Községháza épülete a helytörténeti gyűjteménnyel
Kevermes 1815-ös telepítését követően épült a település központjában az első, kezdetleges községháza. Erről nem maradt fenn egyéb információ, azonban valószínű, hogy az új, ma is látható községháza megépítéséig számos alkalommal kellett azt javítani. Az új községháza felépítésének első gondolatai az évtized elején születtek meg. 1892. február 25-én a régi községháza áldatlan állapotára hivatkozva kezdődött el […]
Az újtelepi iskola
Az újtelepi iskola épületét 1927–28-ban emelték a régi község és az újtelep határán, mivel ekkoriban a meglévő iskolaépületekben a növekvő tanulólétszám miatt már csak félnapos tanítási rendben tudták megoldani az oktatást. A négy tanteremből és egy tanítói lakásból álló épületet 1927-ben kezdték el építeni, és a munkálatokkal egy év múlva készen is lettek. Az építés […]
Központi iskola
A mai központi iskola épületében 1902. őszén kezdődött el az oktatás, helyén azonban már ennél régebben is állt egy iskola. 1886-ban ugyanis ezen a telken húztak fel egy egytantermes és egytanerős leányiskolát, ahol Lójáné Richter Gizella tanított. Az épület azonban igen szegényes volt, ezért nem meglepő, hogy már 1894-ben felmerült egy nagyobb, a kor követelményeinek […]
Templom melletti iskola
Kevermesen az újratelepítést követő két évtizedben templom és iskola nélkül éltek az emberek. A helyzet orvoslására előbb templomot, majd egy évvel később, 1836-ben iskolát is építtetett a földbirtokos Tököly Sebők. Ez az „oskolaház” a templom mellé épült, innen kapta a máig használatos „templom melletti iskola” nevet. Az építkezést 1835. november 1-jén kelt szerződés szerint határozták […]
Plébánialak
1835-ben Kevermes első templomának felépítését megelőzően az újonnan rendszeresített plébánosi állás megkövetelte egy plébániaház építését is. Ez az épület – a templomhoz hasonlóan – valószínűleg rossz minőségben készülhetett el, mert alig két évtized múlva a kegyúr, báró Sina György egy új plébániaházat építtetett a régi helyén. A ma is látható épületet az idők folyamán többször […]
